Untitled Document

Fordítási projektek szótáregyeztetése

Fővállalkozó és alvállalkozó fordítóként egyaránt szembesültem azzal az igénnyel, hogy a projekt fordítása egységesen használja a megrendelő által használt szókincset. Erre a célra gyakran készülnek szószedetek, amelyeket szétküldenek, cserélnek és egyeztetnek a fordítóval.

A szokásos történet - kibúvás a feladat alól

Amikor egy nagyobb anyag fordításakor az engem (és további fordítókat) megbízó iroda rendszeresen elvárta tőlünk a használt kifejezésekrendszeres egxeztetését, arra gondoltam, hogy ez számítógépnek, nem embernek való feladat. És, ahogy már korábban is így bújtam ki a munka alól, megírtam egy működő programot (ami a manuális egyeztetésekre szükségesnél nagyságrendekkel több időbe telt), és csak utána kezdtem el tisztázni az alapokat, mit is akartam elérni - végül a céloknak megfelelően bővítsem ki az alkalmazást.

A kiindulási pont

A látszólag egyszerű szótáregyeztetésnek soha nem volt pontosan lefektetett, lépésekre lebontott eljárása, ezért semmi nem biztosította, hogy az egyeztetett kifejezések valóban egységesen jelenjenek meg a végleges dokumentumban - tehát az 'egységes szóhasználat' elvárása teljesüljön.

A legfelsőbb szint (a megrendelő és a szállító-fordító minőségügyi kapcsolata)

Egyszerűség kedvéért itt 'minőség' alatt csak az egységes szóhasználatot értjük.

A.) egyeztetés nélküli teljesítés és a végeredmény minősége

Amikor nincs konkrét elvárás, a megfelelés (az eredmény minősége) is véletlenszerű. Még ha van is egyeztetés, annak konkrét tartalma nehezen meghatározható.

•  Megrendelő feltételezi, hogy a fordító szakember, munkáját szakértelemmel végzi. Az egyre erosödő versenyben nagy esélye van is arra, hogy pénzéért minőségi fordítást kap cserébe. Megrendelő ilyen esetekben csak a fordított anyag címzettjétől/ felhasználójától kaphat kötzvetett visszacsatolást a fordítás minőségére vonatkozóan.

•  A (többnyire bizonyos szintű idegen nyelvtudással rendelkező) megrendelő feltételezi, hogy a fordítói szakma automatikusan tartalmazza a gondolatolvasást is. Ennek függvényében vagy elfogadja az elkészült fordítást (és elismeri annak minőségét), vagy a fordítót a jövoben nem alkalmazza. Olyanra is volt már példa, hogy megrendelő saját maga kijavította az általa kifogásolt kifejezéseket, és ezzel az ürüggyel nem fizette ki a fordítót. (Így érthető, miért szokás az örömlányokat is előre kifizetni). A minőség nem igazi szempont az ilyen megrendelő számára; általában minden negatív visszacsatolásért a fordítót (vagy saját beosztottjait) hibáztatja.

Minthogy itt egyeztetés, vagy értékelhető visszacsatolás nincs, megrendelő és fordító viszonya az állandó bizonytalanságra épül.

B.) közvetlen egyeztetés megrendelő és fordító között

A fordított anyagnak meghatározott célja/címzettje van, és a megrendelő által biztosítani kívánt érthetőség (egységes szóhasználat) érdekében az általa megkívánt kifejezések szószedetét a fordító rendelkezésére bocsátja.

A minőség a fenti lépésekkel biztosítható, de ez a módszer a még egy nem nagyméretű dokumentum esetében is mind a fordító, mind a megrendelő idejét indokolatlan mértékben veszi igénybe. A fenti eljárást kell úgy egyszerűsíteni, hogy

Általános és egyeztetett kifejezések

Egy tapasztalt fordító a következő csoportokba tartozó kifejezéseket használja:

Az érem két oldala